Miért ne? - Kérdem én, aki még ugyan nem olyan jártas a krimik világában, de azért próbálkozik. Ezt a költői kérdést persze nem csak én teszem fel. Többek között @cicus61 és vele együtt további 344 résztvevő (természetesen rajtam kívül) is hasonlóképp gondolja. Hogy pontosan miért? Az továbbiakban - egyéb más mellett - ezt a kérdést is megválaszolom.
Viszont, ha téged nem éppen ez hoz lázba, de szeretnél a krimi vonalon tovább menni, akkor javasolnám a korábbi sorozatom második részét, amelyben néhány molytársam közreműködésével ajánlok pár könyvet ebben a témában.
Kezdjük mindjárt a legelején. Hogy miért gondolja több száz ember azt, hogy lehet nyáron is krimit olvasni? Mert természetesen elsősorban csak tőled függ, hogy mikor mit olvasol, teljesen mindegy, hogy odakint orkán erejű szél fúj vagy éppen a hőmérő majdnem 40°C-ot mutat.
Másodsorban pedig azért, mert azoknak, akik nyáron is szívesen olvasnak krimit, mert valósággal képtelenek elszakadni az izgalmasabbnál izgalmasabb halálesetektől, azoknak létrehoztak különféle kihívásokat ebben a témában. Most természetesen csak egyet (később pedig még egyet) szeretnék kiemelni, ami nem más, mint a 2020 - Krimi Nyár.
Igen, pontosan azt jelenti, amire gondolsz, mindössze annyi a csavar, hogy nem egy könyvet, hanem hármat kell elolvasni, hogy moly-tagként megszerezhesd a kitüntetést.
A kihívás ötlete @Judit_Sike-tól származik, aki becsülettel foglalkozott is több fordulón keresztül a kihívással, nem is lehetnénk neki ennél hálásabbak. Ha te nem vagy, azt hiszem, talán nem indul el ez a szuper kihívás sorozat.
Judit sokáig volt ennek a kihívás-sorozatnak a gazdája, azonban időhiány miatt meg kellett válnia tőle. Szerencsére mi molyok meglehetősen összetartóak vagyunk, így nem kellett sokáig várni arra, hogy valaki vállalja a kihívás átvételét, később pedig a következő részek futtatását.
Így került a képbe @cicus61, akire azt hiszem nem csak Judit, de mi molyok is - több százan -, nagyon büszkék vagyunk és roppant hálásak neki, amiért a kihívás-sorozat szeretete arra buzdította, hogy átvegye Judittól a kihívásgazda szerepét.
2020 - Krimi Nyár
- Elolvasni 3 db krimi vagy thriller címkéve ellátott könyvet.
- Szövegesen értékelni mindhárom könyvet, hiszen a véleményed hosszabb kifejtésével sokat tudsz segíteni azoknak a molyoknak, akik épp bizonytalanok abban, hogy ez a könyv nekik való. Az is könnyedén előfordulhat, hogy a te véleményed hatására dönt úgy, hogy megveszi az adott regényt.
- Vagy minden nyári hónapban elolvasol egy-egy, a feltételeknek megfelelő könyvet,
- Vagy egy nyári hónap alatt olvasol el három ilyen könyvet.
Én hogyan döntöttem?
- Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában
- Agatha Christie: Egy marék rozs
- Agatha Christie: Rejtély az Antillákon
Röviden a szerzett élményekről...
 |
| Az én példányom borítója |
Szegény teremtés mit tud tenni, valós fenyegetésként fogja fel a rejtélyes leveleket, így megmérgezi folytonos idegességével az expedíció tagjainak mindennapjait. A férj pedig, hogy enyhítse felesége félelmét, megbíz egy fiatal nővért, legyen segítségére, míg ő dolgozik az ásatáson.
A történet apránként adagolja a különféle eseményeket, megtudjuk a nővér első benyomását az ott élő emberekről, kiderül az is, hogy a feleség mennyire elbűvölő teremtés, a munka pedig egészen jól halad. Csak Mrs. Leidner (a feleség) idegességére nem találni magyarázatot hosszú ideig, mígnem már nincs mitől félnie, mert meggyilkolták.
Ezek után lép színre a mi hőn szeretett belgánk, Mr. Poirot. Neki köszönhetően egyre inkább megismerünk mindenkit, leginkább pedig Mrs. Leidner-t. Történik egy és más, kiderül, valójában ki mit gondolt az asszonyról, és Leatheran nővér ott van Mr. Poirot segítségére, ahol csak lehet.
A történet végén fény derül mindenre, olyan mozzanatokra is, amire az olvasó a regény kezdetekor egyáltalán nem is gondol, hogy lehetséges, azonban Poirot és Agatha megmutatja, hogy igenis könnyedén előfordulhatnak ezek bárkivel.
A végén rendesen sepertem a padlót az állammal, annyira csavarossá vált minden, a felvetődött ötleteket rendre elvetettem egyéb felbukkanó bizonyítékok fényében, gyanúsítottam egy, majd két embert, és a legvégén természetesen nem az volt a tettes, akire számítottam. Mit tud ilyenkor az ember lánya tenni, természetesen megemeli kalapját az írónő előtt, amiért ennyire bravúrosan oldotta meg ismét az egész regényt, és csodálja Poirot-t is, mert annak ellenére, hogy elég arrogáns, zseniális elme is egyben.
❝ Fura világ ez, gondoltam, hogy két ember ugyanazt a dolgot pont fordítva látja. ❞
 |
| Az én példányom borítója |
Rex Fortescue-t gyilkolják meg, legalább is a felügyelő számára ez az első, ami nyilvánvalóvá válik, majd a zsebében egy marék rozst hagynak. A gyilkosság ténye a nagystílű üzletember második feleségét nagyon meglepi, hiszen ahogy - többek között - a házban dolgozó Miss Dove, ő sem gyilkosságra, hanem egyszerű szívinfarktusra vagy agyvérzésre gondol. Neele felügyelő mindent megtesz, hogy a számtalan gyanúsított számát mindössze egyre csökkentse, azonban nincs egyszerű dolga, mert Rex Fortescue nem éppen volt az emberek szíve csücske.
Rex Fortescue két fiú apja volt, az egyik cégtárs (Percival), a másik pedig a család fekete báránya (Lance), aki Kelet-Afrikában él. Vajon a gyilkos az egyik közülük? Vagy esetleg a fiatal feleségnek lett elege férjéből? Nem tudni, azonban később Neele felügyelőnek el kell vetnie a feleség-szerető, vagyis a szokásos - akarom mondani -, régimódi történetet, ugyanis a feleség mint lehetséges gyanúsított, felmentést kap.
Esemény eseményt követ, a történet egyre bonyolultabbnak látszik, a rozs továbbra is megoldatlan kérdés, amikor Miss Marple megjelenik és felajánlja segítségét Neele felügyelőnek. A felügyelő kezdeti kétségei azonban a történet előrehaladtával kezdenek feloldani, az öreg hölgy úgy tűnik, a maga csendes (megfigyelő) módján nagyon is sokat segít.
Megtanulhatnám már, hogy egy Agatha Christie regényben senki és semmi nem az, aminek elsőre látszik, mert biztos van olyan információ, aminek hatására a későbbiekben más megvilágításba kerül. Ó, és azt el ne felejtsem megemlíteni, hogy a gyilkos meglehetősen agyafúrt volt, végig sikerült félrevezetnie. És nem csak engem.
❝ - Micsoda lába van! - sóhajtott Waite nyomozó. - És a harisnyája se kutya!...
- Lábakkal nem megyek semmire - jelentette ki tömören Neele felügyelő. - Itt állok egy marék rozzsal, és megmagyarázni nem tudja senki. ❞
A könyv helyzete molyon:
Molyok értékelése és csillagozása alapján: 88%
Összes olvasás: 1687
Ennyiszer kapott 5 csillagot: 219
Ennyiszer kapott 0.5 csillagot: 0
Legrosszabb csillagozás: 2 csillag (2 db)
 |
| Az én példányom borítója |
Miss Marple szabadságon? Egyesek azt mondanák erre, hogy badarság, ő nem volna képes a láblógatásra, azonban Agatha Christie számára semmi sem lehetetlen. Ezúttal nyaralni viszi kedvenc idős hölgyünket, aki vonakodva, de végül elfogadja az utazási lehetőséget unokaöccsétől. Ez is, és még sok más történik a Rejtély az Antillákon-ban.
Például az, hogy Miss Marple már szinte imádkozik egy halálesetért, hiszen egyáltalán nem neki való ez a hosszas semmittevés. Mit ad Isten, hát nem éppen ez történik?
Palgrave őrnagy jó ember volt, mindössze csak sokat beszélt, más bűne nem volt. Csak talán az, hogy olyan történetet mesélt el szüntelen, amiről másnak éppen nem kellett volna tudnia.
Aztán ott van még szegény Victoria, vajon mit láthatott? És valóban látott valami fontosat? Ezek és egyéb megválaszolásra váró kérdések derülnek ki ezalatt a csodás nyaralás alatt. Ne feledjük, Miss Marple idős, de egyáltalán nem ostoba. Hogy Mr. Rafielt idézzem: "Magában sokkal több spiritusz van, mint gondoltam volna."
Ahogy befejeztem a könyvet, rájöttem, hogy tulajdonképpen én voltam a hibás, amiért sosem kötött le igazán, mivel nem is vettem a fáradtságot, hogy pár oldalnál többet olvassak belőle egyszerre. Emiatt ítéltem meg úgy, amikor már a könyv felénél jártam, hogy ez most egyáltalán nem nekem íródott. Tévedtem. Sikerült egy új kedvenc szereplőt találnom, ami mostanában ez meglehetősen ritka számba megy.
Így a végén összegezhetem, miért is volt jó, hogy nem hagytam félbe a sztorit: ugyanis tetszett, hogy Miss Marple végig a helyszínen volt, nem kellett valami indokkal odamennie, tetszett, hogy bár kilátástalannak látszott a történet, kedvenc öreg hölgyünk nem adta fel. Tetszett aztán még az is, hogy a kezdetben utálatos és goromba Mr. Rafielt megismerhettem egy picit jobban és pont a negatív tulajdonságai ellenére szerethettem meg.
Összességében ez egy nagyszerű történet ismét, amit bűn volna kihagyni, elvégre most talán még inkább bele voltam zavarodva, hogy ki is lehet a gyilkos. Mindennek a legvégén, az utolsó fejezet előtt, felpillantva a könyvből, csak ennyit bírtam mondani: "Még mindig nem értek semmit!". Szerencsére Miss Marple nem hagyott megválaszolatlan kérdést maga után.
Csillagok száma: ⭐⭐⭐⭐⭐/5
Egyik kedvenc idézetem:
❝ - Goromba voltam? - érdeklődött Mr. Rafiel meglepetten. - Sajnálom, ha megsértettem.
- Nem sértett meg - válaszolta Miss Marple. - Figyelembe veszem a jogait. ❞
A könyv helyzete molyon:
Molyok értékelése és csillagozása alapján: 87%
Összes olvasás: 1603
Ennyiszer kapott 5 csillagot: 186
Ennyiszer kapott 0.5 csillagot: 0
Legrosszabb csillagozás: 2 csillag (1 db)
Összefoglalva...
Ehhez kapcsolódva meg is ragadnám még a lehetőséget (immár utoljára, hiszem túlságosan sokat beszéltem már), hogy ajánljam nektek a 2020 - Krimi Ősz kihívást is, szintén @cicus61 szervezésében. A feltételek ezúttal sem változnak, ráadásul három nagyszerű könyvet is ajánlottam, ami közül bármelyiket viheted, még akkor is, ha már olvastad, de ismét kedvet kaptál hozzá. Mindenre itt a nagyszerű alkalom. Főleg az őszi hétvégéken!
A borítókép eredeti forrása: https://images.app.goo.gl/vxxxY55V2bpjrXWk6
A borítóképen szereplő szöveg: saját szerkesztés
A könyvek borítói: moly.hu
A bejegyzésben szereplő személyek megkérdezés után kerültek csak említésre.